ablakmosók.
Mert a szem fénye elvész...
SZEMFÉNYVESZTÉS!
Nem látok jól... nem igazán értem, össze vagyok zavarodva... mi ez az egész?
KÁBULAT!
Csak álmodtam volna? Mennyben és pokolban jártam... Archaikus erők sodrásában voltam...
VARÁZSLAT! 
Megcsonkítottam magam... istenem, megcsonkítottam magam!
MEGBABONÁZOTTSÁG!
...manipuláció... pedig olyan extatikus volt időnként! Mi a baj ezzel mégis?

Megtépett méhemre tekintek, és ordítok.
Nem teheted ezt velem!!! Oldozz ki és tűnj el! Vagy én robbanok és szétvagdallak, neked esem a húgom bárd-késével! Mert felébredtem, mint decemberben az altatásból a kórházban. Magamhoz tértem, és látok! Szórhatod rám a varázsigéidet - bekapom és lenyelem őket.

Kezemben a húgom bárd-kése. Kimetszem a szemeid... Tűnj el!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.